Sokan és sokszor eltemették már a hírlevelet, mégis, mind a mai napig az egyik legfontosabb része lehet az online kommunikációnknak.
Néhány bejegyzéssel korábban már ejtettünk szót arról, hogy milyen e-mail formátumok léteznek, illetve arról is, hogy ez miért is fontos számunkra. Ekkor már egy fél mondat erejéig kitértünk arra is, hogy a képek megjelenítésének jelentősége lehet az e-mail statisztikáknál. Most nézzük meg részletesebben, miért is fontos ez számunkra.
A hírlevelekkel kapcsolatos mutatószámok
Mielőtt belevágnánk a közepébe – azaz egyből az e-mail megnyitási arányra térnénk rá –, érdemes áttekinteni, hogy melyek azok a mutatók, amelyekkel a hírlevelek kapcsán foglalkoznunk kell és érdemes.
A lista mérete, avagy a címzettek száma
Az e-mailmarketing legegyszerűbb mutatója a lista mérete, azaz a címzettek száma. Azt mutatja meg, hogy az adott levelet hány címzett számára küldtük ki. Azt a kérdést most tegyük félre, hogy a sok címzettet tartalmazó, de kevésbé pontosan célzott vásárolt vagy robotok segítségével gyűjtött címlisták a hatékonyabbak-e, vagy az egyéni feliratkozásokból gyűjtött listák megfelelőbbek számunkra. Ezt majd egy későbbi bejegyzésben részletezzük, most maradjuk annyiban, hogy ha a listák hatékonysága állandó lenne, akkor azt mondhatnánk, hogy a több jobb, azaz minél több címzettünk van, annál jobbak eredményekre számíthatunk a levél kiküldését követően.
Levelek megnyitási aránya
Ha logikai sorrendben haladunk, akkor a következő mutatószám, amivel foglalkoznunk kell, az a levelek megnyitási aránya. De az sem véletlen, hogy ennek a bejegyzésnek a fő témája éppen ez, szóval itt nem csupán arról van szó, hogy tényleg hányan nyitották meg a levelet…
Ahogy mondani szokták: részletek hamarosan! (Na jó, aki türelmetlen, görgessen lejjebb… 🙂 )
Kattintási arány
Nem meglepő módon a kattintási arány azt mutatja meg, hogy a levélben elhelyezett linkekre olvasóink milyen arányban kattintottak rá.
Ezt kétféleképpen mérhetjük. Egyrészt mérhetjük a körlevélküldő rendszerünkkel, másrészt az UTM kódok segítségével a webstatisztikánkban. Ez utóbbi azért lehet hatékonyabb, mert nem csak azt látjuk, hogy ténylegesen hányan kattintottak a linkre, hanem azt is, hogy azok, akik hírlevelünkből érkeztek meg weboldalunkra, ott milyen aktivitást mutattak, azaz mennyi ideig maradtak, hány oldalt látogattak meg, vásároltak-e, stb.
Bevétel
Sokan sokféle mutatószámmal „kábítják el” a megbízókat, szerintünk marketinges szemmel ez a legfontosabb mutató. Vállalkozásunknak annál jobb, minél nagyobb egy-egy hírlevélkampányunk bevétele… 🙂
Az online értékesítési csatornák esetében könnyű mérni, hogy melyik kampányból mekkora forgalom keletkezett, de akkor sem kell csüggednünk, ha offline csatornákon keresztül is értékesítünk, hiszen néhány kreatív ötlettel itt is mérni tudjuk azt, hogy melyik vevőnk melyik vásárlása, melyik kiküldött levelünkhöz kapcsolódik.
Hogyan mérhető a megnyitási arány?
Az e-mail-ek megnyitásának mérése hasonlóképpen történik, mint a webstatisztikák gyűjtése történt korábban. A levél legelején elhelyezésre kerül egy 1 képpont széles és 1 képpont magas, átlátszó kép. Amennyiben ezt a képet levelezőrendszerünk letölti, akkor mi már a statisztikák szerint is megnyitottuk a levelet. Amennyiben nem, úgy a küldő fél felé úgy látszik, hogy nem nyitottuk meg a levelet. A hangsúly az „úgy látszik”-on van, azaz ha a levelet egyszerű szöveg formátumban küldi ki a feladó vagy a fogadó oldalon valamilyen okból nincs engedélyezve a képek letöltése – mondjuk azért, mert a vállalati rendszerben a rendszergazda biztonsági okokból letiltotta – akkor annak ellenére, hogy a levél valójában megnyitásra került, az a statisztikákban meg nem nyitott levélként fog szerepelni.
Pontosan ez a hiba lehetőség az, amely miatt ezt a mutatót csak, mint viszonyszámot érdemes kezelni, azaz ha egy körlevél megnyitási aránya 50%, akkor azt valójában nem csupán minden második címzett nyitotta meg. Persze itt is a több a jobb, de ez a mutató – pontosan a technikai okokból fakadó bizonytalanságok miatt – inkább csak összehasonlításra jó.
És hogy mennyi a jó? Ez függ a levél spam pontszámától, a levél tárgyától, a lista minőségétől, a kiküldés időpontjától és még jó pár dologtól, szóval nincs olyan egzakt érték, ami felett jónak számít a megnyitási arány. Csak abba gondoljunk bele, hogy ugyanaz a lista ugyanazzal a levéllel miért fog másképpen teljesíteni hétfő reggel, mint szombat délben.
Inaktív felhasználók automatikus leiratkoztatása? Inkább ne!
A legtöbb hírlevél küldő rendszerben van lehetőség automatizálásra, ezért sokszor felmerül, hogy azokat a címzetteket, akik rendszeresen nem nyitják meg a leveleket költségcsökkentés miatt leiratkoztassák-e a hírlevél küldők? Véleményünk szerint nem szabad, mivel könnyen előfordulhat, hogy olyan felhasználót fogunk leiratkoztatni, aki egyébként olvassa a leveleinket, csak – saját döntéséből vagy esetleg saját hibáján kívül – nem jelenteti meg a képeket levelező rendszerében.
(Amennyiben ez, vagy egy másik blogbejegyzésünk elnyerte tetszését és nem szeretne lemaradni a későbbi bejegyzéseinkről, javasoljuk, iratkozzon fel hírlevelünkre, vagy kövessen bennünket közösségi oldalaink valamelyikén.)
