Ezen a héten kedden tette közzé a KSH a szokásos havi jelentését a hazai átlagkeresetekről. Erre az eseményre a szokásosnál is jobban felkapta a fejét a hazai sajtó, hiszen egy meglepő adat jött ki: 2017 júniusában a bruttó átlagkereset 297.300 Ft volt. Ez az előző év azonos időszakához viszonyítva közel 15%-os növekedést jelent.
Hogy ez mennyiben érintheti a céged marketingjét? Ebből a bejegyzésünkből kiderül.
Munkaerőhiány és gyorsan növekvő bérek, bérköltségek
Ma már szinte csak közhely szinten lehet beszélni a hazai munkaerőhiányról. Addig, míg pár évvel korábban szinte csak a hátrányosabb helyzetű régiókból és iparágakból lehetett arról híreket hallani, hogy jelentős a munkaerő-elvándorlás, ma már oda jutottunk, hogy a gazdaságilag húzó országrészekben és iparágakban is komoly gondot jelent a munkaerőhiány.
Ha a kereslet-kínálat elv alapján végig gondoljuk, hosszú távon már a munkaerőhiány megjelenése is elegendő ok lenne az átlagkeresetek növekedésére, ám e mellé egy év eleji állami beavatkozás is társult. Január elsejével 15, illetve 25 százalékkal növekedett a minimálbér és a garantált bérminimum.
Ha a két hatást összeadjuk, máris nem is olyan meglepő a növekedés mértéke, ráadásul sejthető, hogy az átlagbérek további növekedése várható.
A növekvő bérek hatása a marketingre
Mi köze a bérek növekedésének a marketinghez? Nagyon is sok, hiszen ahogy arról már korábban is írtunk, a marketing nem csupán a reklámokról szól. A Kotler-i modell szerint a 4P – szolgáltatások esetében 7P – része az ár, amelyre közvetlen hatással van a bérköltségek változása is.
Növekvő költségek
Mivel az átlagos mikro- vagy kisvállalkozó a méretéből adódóan kevésbé tőkeerős, mint a közép- vagy a nagyvállalatok, a KKV-kre fokozottan igaz, hogy a termékük vagy a szoláltatásuk árára közvetlen hatása van a költségeknek. Mivel a KKV-k esetében – különösen a szolgáltató szektorban – arányaiban magasak a bérköltségek, ennek a változása azonnal befolyásolja a vállalkozás nyereségességét. Ha pedig a nyereségesség egy bizonyos szint alá csökken, akkor a vállalkozó vagy árat kénytelen emelni, vagy más módon csökkenteni a költségeit.
A „más módon” történő költségcsökkentéssel – azaz például a létszámleépítéssel – is az a gond, hogy egy-egy mikro- vagy kisvállalkozás már eleve minimális tartalékokkal rendelkezik e téren, így ez a megoldás számára nehezebben járható, mint a közép- vagy a nagyvállalatok számára. Ha egy étterem három szakácsából egyet elbocsátanak, máris 33%-kal csökken a kapacitás, míg, ha egy telekommunikációs szolgáltató az 50 ügyfélszolgálati munkatársából bocsát el egyet, az a kapacitásváltozásában értelemszerűen kevésbé jelentkezik.
Azzal sem jár jobban a KKV, ha nem emeli a fizetéseket, miközben a konkurenciájánál növekednek a bérek. Ekkor a munkatársak indulnak meg előbb-utóbb, így tulajdonképpen ugyanúgy rákényszerül a béremelésre a vállalkozó, mintha azt az állam írta volna elő számára.
Sok KKV-nak ilyenkor az jutna eszébe, hogy akkor megvágja a marketing költségeket. Persze ez sem megoldás, hiszen ez közvetlen hatással van az új vevők megszerzésére és a régiek megtartására. Ha ezt vágja vissza a vállalkozó, akkor előbb vagy utóbb – inkább előbb, mint utóbb – vevőket is fog veszíteni.
Növekvő fizetőképes kereslet, növekvő értékesítési lehetőségek
A növekvő átlagbéreknek – abban az esetben, ha valóban növekvő bérekről beszélünk és nem csak a hivatalos bér lett nagyobb – pozitív hatása is van, főleg akkor, ha a vállalkozás közvetlenül a fogyasztóknak értékesíti termékét vagy szolgáltatását. (Ahogy azt a közgazdászok mondani szokták, a vállalkozás a B2C szektorban dolgozik.)
Ha növekednek a bérek, akkor az egyén megteheti, hogy többet költ, akár napi fogyasztási termékekre – jobb minőségű élelmiszerre, kozmetikumra vagy másra – akár nagyobb beruházást igénylő termékekre – tv, hűtő, stb. Persze a fogyasztás növekedése nem azonnal követi a bérek növekedését, de előre látható időn belül megindul ez a folyamat is.
Miért fontos ezt tudnunk a marketing tervezésekor? Mert – leegyszerűsítve – a magasabb költségekkel előállított termékre lesz kereslet magasabb árszinten is. Persze ebben az esetben nem számoltunk az inflációs hatással, de ezt most a modell érthetősége miatt tegyük félre.
Milyen teendők várnak rád?
Mivel az a bizonyos 4, illetve 7 „P” a vállalkozás működésének nagy részét érinti, fontos, hogy mind a rövidtávú, mind a közép- és hosszútávú marketingtervet rendszeresen felülvizsgáljuk. Persze sokkal jobb, ha ezt rendszeresen megtesszük – úgynevezett gördülő tervezéssel –, vannak olyan helyzetek, amikor mindenképpen elő kell venni a fiók mélyéről azt a tervet és meg kell vizsgálni, hogy mit szükséges változtatni azon. Ez pedig egy ilyen helyzet, hiszen a költségek is és a kereslet is gyorsan változhat.
Abban az esetben, ha a bérnövekedésből származó költségnövekedés alacsonyabb, mint a kereslet változásából eredő többlet forgalom, szerencsések vagyunk, jóformán csak a többlet értékesítésre kell koncentrálnunk. Akkor azonban, ha a költségek növekednek gyorsabban, nem a bevételek, máris be kell avatkoznunk a vállalkozás működésébe. Arra viszont, hogy ilyenkor mit kell tenni, nincs egy egységes recept. Minden vállalkozás más-más helyzetben van, más-más beavatkozás szükséges.
Végül összeszedtünk pár kérdést, amit érdemes átgondolni, amikor felülvizsgálod a marketingtervedet:
- Milyen mértékben változtak meg a gyártási / étékesítési költségek a tavaly ilyenkori állapotokhoz képest?
- Vállalkozásod elbírja azt, hogy jövő ilyenkorra még ugyanennyit növekedjenek a költségeid? Ha áremelés szükséges, mekkora lenne indokolt?
- A megemelt árat a mostani vevőid ki tudnák fizetni? Ha nem, akkor meg tudsz célozni olyan új vevőkört, aki igen?
- Mekkora forgalomnövekedés várható a kereslet növekedésének köszönhetően? Ha az ár nem változik, de az eladás mennyisége igen, akkor azt gazdaságosan ki tudja szolgálni a vállalkozás? Van erre elegendő kapacitás?
